Ez a szakasz vezeti be a könyv központi fogalmát, a Chit – hogyan sűrűsödik és szóródik szét az Univerzumban, és hogyan tartja össze magát az emberi testet is.
„Talán a legalapvetőbb és legáltalánosabb elv a taoizmusban a Chi elve. Helyzete a kínai filozófiában Lao Ce (i.e. 604-511) és Chuang Ce (i.e. 399-395) népszerű könyveiben erősödött meg, de gyökerei sokkal régebbre nyúlnak vissza. A Chi szónak számos különböző fordítása van: energia, levegő, lélegzet, szél, életlehelet, életeszencia stb. Bár nehéz pontosan meghatározni, azt lehet rá mondani, hogy az Univerzum aktiváló energiája.
A Chi összesűrűsödik és szétszóródik a negatív és a pozitív energiák (Yin és Yang) változó és kölcsönös körforgásában, sokféleképpen, sokféle formában és alakban anyagiasul. Nem lehet létrehozni, sem elpusztítani, ehelyett a Chi átalakítja magát és új megjelenési formákat talál. Így valójában minden létállapot a Chi átmeneti manifesztációja, főleg a fizikai létformák.
A Chi az Univerzum minden mozgásának forrása. A csillagok és a bolygók mozgása, a Nap sugárzása és gondolataink, érzelmeink mintái mind a Chi következményei. Úgy tartják, hogy az életerőnk és minden élőlény életet adó forrása.
A Chi emellett össze is köt dolgokat. Összetartja testünket, hogy sejtjei ne váljanak szét, ne szóródjanak szét a térben. Amikor az emberi test elveszti az élet lélegzetét, az eredeti energia (életerő) elhagyja őt, így megindul a test szétesése. A Chi tartja a szerveket, a mirigyeket, a vérereket és egyéb testrészeket a helyükon. Ha a test Chíje legyengül, a szervek meglazulhatnak, emiatt elhagyhatják eredeti helyüket, így alulműködés és betegség alakulhat ki. A Chi melegíti a testet; a testhőmérséklet bármilyen változása jelzi az energiaáramlás erejét.”
Forrás: A Tao Gyógyító Fényének felébresztése (Mantak és Maneewan Chia), 2. fejezet – A Chi, Mi a Chi? (Lunarimpex Bt., ford. Pavelcze István), 53. oldal.
