Mi a Tudat, és mitől lehet halhatatlan?

Oldalszám-hivatkozás: Tudat és halhatatlanság fejezet
Áttetsző emberalak egy dombtetőn hajnalban, testéből felszálló fénypontokkal és fényszálakkal az ég felé

A könyv első, a kötettel azonos című fejezetéből (Tudat és halhatatlanság – Mi a Tudat?, Hol van a Tudat?, Halhatatlanság?, Következtetések): a szerző abból indul ki, hogy a Tudat önmagáról tudó információfeldolgozó rendszer, és ebből vezeti le halhatatlanságának feltételét.

A Tudat az információ feldolgozásának rendszere. „Információfeldolgozáson” itt az információ létrehozását, rendezését, értelmezését, megértését, kódolását, tárolását, előhívását, lefordítását, továbbítását, fogadását, megvalósítását és felhasználását értjük.

Mi a különbség a Tudat és a számítógép között, hiszen az is információfeldolgozó rendszer?

A Tudat olyan információfeldolgozó rendszer, amely tudatában van önmagának.

Nincs olyan számítógép, amely tudatában volna önmagának. A számítógépet nem zavarja, hogy bekapcsolják vagy kikapcsolják.

A számítógép számára az is mindegy, hogy egy művész vagy egy bűnöző használja-e.

Az információ szerepe a biológiában

Az élő szervezetek szaporodásához elengedhetetlen, hogy az információ megbízhatóan öröklődjön nemzedékről nemzedékre.

Sárgarépamagból nem nevelhetünk tölgyfát vagy bármilyen más növényt – sárgarépamagból csak sárgarépa nőhet.

Az információ nemzedékről nemzedékre való átadása az evolúció lényege is. Az élő szervezetek új nemzedékei azt valósítják meg, amit az előző nemzedékek megtanultak.

Az információ létezésének szükséges feltétele

Mi szükséges ahhoz, hogy információ létezzen? Az információ létezésének szükséges feltétele a kódolás. Más szóval: kódolás nélkül az információ nem létezhet.

Az információ kódolása nem lehet véletlenszerű, mert a véletlenszerűen kódolt információt nem lehetne előhívni. Abban a folyamatban, amelyet Életnek nevezünk, ez a kódolás rendkívül megbízható.

A következmény

Az információ kódolásának már azelőtt léteznie kellett, hogy bármely élő szervezet szaporodni tudott volna, és hogy bármiféle evolúció végbemehetett volna – egyszerűen azért, mert az információ nemzedékről nemzedékre való átadása az élő szervezetek szaporodásához és evolúciójához egyaránt elengedhetetlen.

Most már megfejthetjük a híres talányt:

„Mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás?”

A logikus válasz az, hogy előbb az információkódoló rendszer volt…

Mielőtt tehát az Élet megjelent a Világegyetemben, léteznie kellett egy megbízható információkódoló rendszernek. A fenti rövid gondolatmenetből nyilvánvalónak látszik, hogy

az Élet és a Tudat létezését az egész Világegyetem összefüggésében kell vizsgálni.

Ha ezt az összefüggést bármilyen módon leszűkítjük, az csak félrevezető következtetésekhez vezethet.

Hol van a Tudat?

Penfield professzor, a híres idegsebész egy életen át tartó szakértő agysebészi gyakorlat és kutatás után kitartott amellett, hogy az emberi tudat forrása biztosan nem az agyban van.

Másfelől sokan, akik túléltek egy úgynevezett „klinikai halált”, arról számoltak be, hogy „kívülről” „látták” működésképtelen fizikai testüket és pontos környezetüket.

Ezek az emberek a klinikai haláluk alatt teljesen a tudatuknál maradtak, és képesek voltak erőfeszítés nélkül, lebegve, falakon áthatolva bárhová eljutni, ahová csak akartak.

Ezek a tanúbeszámolók arra utalnak, hogy bizonyos körülmények között az emberi tudat elválhat a fizikai testtől, és attól külön létezhet és működhet.

Halhatatlanság?

Mint tudjuk, fizikai testünk öregszik, meghal és szétbomlik.

Az elektronok azonban gyakorlatilag elpusztíthatatlanok. Még egy atomrobbanás sem képes elpusztítani őket.

Miközben az elektronok láthatóan képesek gondoskodni arról, hogy „örökké” (nagyjából 10²² földi évig) létezzenek, a (lelkünk) elektronjaiban kódolt információ változhat.

Pontosabban: a tudatunkban lévő információt mi magunk programozhatjuk azzal, hogy megválasztjuk, mire gondolunk, és milyen gondolatokat kerülünk el.

Ha Tudatunk halhatatlanságára törekszünk, bizonyos előrehaladást kell felmutatnunk tudatunk „programozásában” az egész Világegyetem javára.

Nyilvánvaló, hogy a Természet ellen bármilyen módon cselekedni vagy cselekvést tervezni nem hasznos.

Nyilvánvaló, hogy elménk ostobasággal, tisztességtelenséggel és hazugsággal való beprogramozása nem segít.

Nyilvánvaló, hogy szenvedést okozni, másokat bántani és tudatos fejlődésüket megzavarni nem hasznos.

Következtetések

Nem a fizikai test halála a fő veszély, mert tudatunk, ha kellően fejlett, halhatatlanságot érhet el.

Az igazi veszély abban rejlik, hogyan élünk, és hogyan programozzuk a tudatunkat…

Forrás: Thomas J. Chalko: Tudat és halhatatlanság, Tudat és halhatatlanság című fejezet (részletek).

Kapcsolódó fogalmak

Még nincs kapcsolódó fogalom megadva.

Kapcsolódó könyv és szerző