A könyv 41–43. oldaláról (Második fejezet – A Tao Yin háttere): Hua Tuo Öt Állat Gyakorlata, és miért visel annyi Tao Yin-gyakorlat állatnevet.
Az összes tornagyakorlat közül, melyeket a betegségek kezelésében és megelőzésben hasznosnak tartanak, az Öt Állat Gyakorlat a legnépszerűbb. Általánosságban Hua Tuo-nak, Cao Cao (Tsao Tsao) magánorvosának tulajdonítják, aki a Három Királyság alatt tevékenykedett. A Sanguo Zhi-ben (Sangwo Jr, A Három Királyság feljegyzései) található önéletrajza szerint Wu Pu tanítványának a következőképp fogalmazta meg a gyakorlatok mögött megbúvó elvet:
„A testnek szüksége van bizonyos mennyiségű mozgásra. Ez a mozgás a jobb és bal megfelelő kiegyensúlyozását szolgálja, …a vér megfelelő keringését segíti, és megelőzi a betegségek kialakulását.
Az emberi test olyan, akár az ajtó zsanérja: sosem pihen. Ezért végeznek a taoisták tornagyakorlatokat. Utánozzák a medve mozdulatait, amint fejjel lefelé lóg le a fáról, a baglyot, amint bármely irányban elfordítva tartja a fejét. Nyújtják és hajlítják testük összes ízületét és izmát, hogy elkerüljék az öregedést.
Kifejlesztettem egy olyan gyakorlatsort is, amelyet az Öt Állat Gyakorlatnak neveztem el. Az öt állat a tigris, a szarvas, a medve, a majom és a (daru)madár. A gyakorlat végzése segíti a betegségek megszüntetését, ugyanakkor növeli a kisebb testrészek működését. Bármikor, ha rendellenességet tapasztalunk a testünkben, elvégezzük a megfelelő állatgyakorlatot, amíg szabadon nem lélegzünk.”
A könyvben tárgyalt gyakorlatok többsége a Tao Yin állatgyakorlatainak részét képezi. Például számos különböző majomgyakorlat-sor van: Játék a földön (háton, hat gyakorlat), Ugrásra készen ülve a kövön (két gyakorlat) valamint öt további majomgyakorlat. S hogy miért ilyen sok a majomgyakorlat? Talán a híres „majom-elme” magyarázza, ami mindig nyughatatlan és aktív. Önmagát szórakoztatja, különböző módon „játszik” a testével – rendkívül kreatív teremtmény. Meg aztán azért is, mert mégiscsak hasonló felépítésűek vagyunk…
Más gyakorlatnevek a természet egyéb mozgásait tükrözik. A cél, hogy az állatok természetes utánzásával harmóniát teremtsünk a belső erők természetes áramlásában. Lásd pl. „A folyó a völgybe áramlik” és a „Bambusz hajladozik a szélben” nevű gyakorlatokat. A testben lévő természetes energiák kiegyensúlyozásával könnyebben harmóniát teremthetünk a körülöttünk lévő erőkkel is.
Érezzük a finomságot, az ellenőrzés erejét és az egyensúlyt, melyet a „A virágon pihenő tücsök” testesít meg. Érezzük „A hegy kiemelkedik a tengerből” erejét és stabilitását. Próbáljuk ki „A kobra rituális szerelmé”-t és a kobra-gyakorlatokat. Üljünk úgy, mint ahogy „A tigris az árnyékban pihen”. Ha sikerül megragadnunk az energia természetes áramlásában megfigyelt szellemiséget az állatok mozdulataiban vagy a természet jelenségeiben, akkor mi magunk is megtanulhatjuk a mozdulatok helyes végrehajtását. A taoisták tisztelik az Állati Királyság lényeit testük erejéért, rugalmasságáért valamint életenergiájukért. Az összes Tao Yin-gyakorlat azt a célt szolgálja, hogy megnyissa a test energiapályáit, és támogassa az energiabőséget.
A természet közeli megfigyelőiként a taoisták a múltban – és ma is – közös alapot teremtettek a Tao Yin gyakorlására. Példának tekinthetjük a természetet a gyakorlatok alapötletéért és a gyakorlatok kivitelezésére vonatkozó betekintésért. És önmagunkba is tekinthetünk ellazultan, mosolygósan, hogy megláthassuk a helyesen végzett gyakorlatok előnyös hatását.
Forrás: Mantak Chia: Tao Yin – Élénkítő, egészségmegőrző és életmeghosszabbító gyakorlatok, 41–43. oldal.
