A Wújí szó szerint „szélsőség nélkülit” jelent: azt az ősi, osztatlan állapotot, amelyben még nincs különbség Yīn és Yáng között. A taoista kozmológia szerint a Wújí-ből születik a Tàijí, a „Nagy Végső”, amely már magában hordja a két ellentétet.
A gyakorlatban a Wújí a teljes ellazulás és belső csend állapota. Sok Qìgong- és Tàijíquán-gyakorlat ebből a nyugodt, egyenes állásból indul, és ide is tér vissza.
