A Wàidān, a Külső Elixír a Qìgong másik fő iránya. A gyakorló a Qì-t a végtagokban és a test felszínén építi fel – izommunkával, nyújtással, masszázzsal vagy paskolással –, és ez a felgyűlt Qì áramlik azután a szervek és a test középpontja felé.
A legtöbb mozgásos Qìgong-gyakorlat, például a Nyolc Brokát vagy az Izom- és ínátalakítás külső része, ide tartozik. A taoista alkímiában a Wàidān eredetileg a külső szerekből, ásványokból készített „elixírt” is jelentette.
