A Dào szó szerint „utat” jelent. A taoista gondolkodásban a mindenség eredete és rendje: az a természetes működés, amelyből minden létrejön, és amelybe minden visszatér. Szavakkal nem írható le teljesen – a Dào Dé Jīng első sora szerint az a Dào, amelyről beszélni lehet, nem az örök Dào.
A Dào követése a hétköznapokban a természetességet, az egyszerűséget és a túlzások kerülését jelenti. A Qìgong taoista ágai ennek gyakorlati útját keresik: a test és az elme összhangját a természet rendjével.
Magyarul a „Tao” írásmód is elterjedt, Ni Hua-Ching és Mantak Chia könyveiben is így szerepel; a „taoista” és „taoizmus” szavak ennek megfelelően maradnak.



