A Dāntián szó szerint „elixírmezőt” jelent: azt a helyet, ahol a taoista belső alkímia szerint az „elixír”, vagyis a Qì összegyűlik és finomodik. Három Dāntiánt különböztetnek meg: a felsőt a homlok mögött, a középsőt a napfonat táján és az alsót a has alsó részén, nagyjából három ujjnyival a köldök alatt, a test belsejében.
Ha a szövegek egyszerűen Dāntiánt említenek, többnyire az alsóra gondolnak. Ez a Qì „óceánja”, a hasi légzés és a legtöbb meditáció középpontja; a kínai orvoslásban Qìhǎi (Co-6) a neve.
Régebbi átírásban „Tan Tien” vagy „Dan Tian” alakban is találkozhatunk vele.
